A növények talajának számos tulajdonsága gyakorol hatást a növényekre, többek között azok kémhatása, pH-értéke (hidrogén ion koncentrációja) is.
Kémhatásuk alapján a talajokat a következő csoportokba osztották:
- 4,5-nél kisebb pH erősen savanyú,
- 4,5-5,5 pH savanyú,
- 5-6,8 pH gyengén savanyú,
- 6,8-7,2 pH semleges kémhatású,
- 7,2-8,0 pH enyhén lúgos,
- az e feletti értékű talajok a lúgos kémhatásúak csoportjába tartoznak.
A növények csak meghatározott kémhatású talajokban érzik jól magukat, azokban nőnek, fejlődnek problémamentesen. A talajjal szembeni igényük nem változtatható. A speciális kémhatású talajokat igénylő növények biztonsággal, hosszú ideig csak nekik megfelelő talajokban nevelhetők, ellenkező esetben károsodások, betegségek lépnek fel azokon. Ezért növényválasztás előtt érdemes alaposan megismerkedni a kiválasztott növények talajigényeivel, és a kertünk talajának tulajdonságaival (kémhatásával) is.
Savanyú talajt igénylő növényfajok
Bár termesztett növényeink többsége a semleges kémhatású talajokban érzi jól magát, számos növényünk, virágunk kifejezetten savanyú kémhatású talajt igényel. Ide tartoznak a gyümölcsfajok közül az áfonya és a szelídgesztenye. Fás dísznövények (fák, cserjék) csoportjába sok kedvelt faj tartozik, többek között azáleák, babérhanga, bóbitacserje fajok, csodamogyoró, dísz-somok, erikafélék (hanga, csarab néven is ismertek), havas-szépe, hortenziafélék, magnóliák, japánjuharok, magyal, páfrányok, valamint egyes tűlevelű örökzöldek. Szobai növények közül afrikai ibolya, alokázia, ananász, azáleák, banán, begóniák, billbergiák, díszbors, erikafélék, flamingóvirág, gardénia, gloxínia, guzmánia, jázmin, pikkelyvirág (Vriesea), mügefű (Ixora), páfrányfélék, szobafenyő, tarkalevél (Caladium), zebralevél (Calathea), yukka is savanyú talajt kedvelők.
Elváltozások a növényeken
A nem megfelelő talajba ültetett savanyú talajt igénylő növények fejlődése lelassul, a növények „vegetálnak”, látszik, hogy nem érzik jól magukat. Tápelemek felvétele, mikroelemeké is, lelassul, gátolt, tápanyaghiány tünetei lépnek fel a növényeken. Ennek oka, hogy bár a talaj elegendő tápelemet tartalmaz, de a talaj kémhatása miatt a növény azt nem tudja, vagy csökkent mértékben tudja felvenni. Levelei sárgulnak, néhol nekrotikus tünetek is kifejlődnek. Tipikus tünet ez magnólia fáknál, ahol ültetésnél a növény igényére nem voltak tekintettel, lúgos, meszes talajba ültették. A növények rövid időn belül elhalnak. Ezek kialakulásánál a levelekre kijuttatott kombinált lombtrágyák – a gyors felszívódásuk miatt – lelassíthatják, megállíthatják a nem kívánt folyamatot.
Talaj savanyítása
A cserépben vagy konténerben nevelt növényeknél a savanyú kerti föld folyamatos biztosítása egyszerűbb feladat, míg a szabadban nevelt fás növényeknél a folyamatos savanyú kémhatás fenntartása komoly kihívás, gyakran megoldhatatlan feladat.
Bár hazánkban találhatók természetes módon savanyú kémhatású talajok, a kerti talajok többségére nem jellemző, tekintettel arra, hogy kertekben kevert, töltött talajok fordulnak elő.
A talaj pH-értékének alacsonyabb (6,5 érték alá vitele) több módon is végezhető:
- savanyú kémhatású szulfát sókat tartalmazó műtrágyákkal, ilyenek ammónium-szulfát, kálium-szulfát, magnézium-szulfát
- alacsony pH értékű tőzeg talajba keverésével
- savas kémhatású sav-oldatokkal (citromsav, ecetsav stb.)
A munka előtt azonban szükség van a növények nevelésére használt talaj kémhatásának megmérésére, ismeretére. Házi viszonyok között is lehetséges ennek végrehajtása: a talaj ioncserélt vízzel készült oldatába – 30 perces állás után – mártott lakmuszpapír színelváltozását kell a csomagoláson található színskálával összehasonlítani, az adja meg a talaj pH-értékét. Megközelítő értéket ad, de a gyakorlat számára elegendő. Házi kerti célra egyszerű talaj pH mérő műszerek is használatosak, mérési pontosságuk hasonló az indikátor-papírokkal végzett meghatározáséhoz. Minél távolabb van a pH-érték a kívánttól, minél magasabb, tehát lúgos a talaj, annál kevésbé eredményes a savanyító beavatkozás. Ilyen esetekben nem ajánlott az adott talajba savanyú talajt igénylő fás növény ültetése. A tényleges pH-érték határozza meg az alkalmazandó savanyító anyag mennyiségét.
A felsorolt savanyítási módok között a savanyú tőzeg felhasználása az elterjedt. Ültetés előtt az ültetőgödörbe kell belőle minél nagyobb mennyiséget helyezni a tápanyag mellett. A hosszú hatás elérése céljából a fás növények ültetőgödrét erős, a gyökerek továbbnövekedését megállító vagy lassító fóliával bélelik ki. Amint a gyökér kinő, kitör a savanyú „fészekből”, a gyökérzete már a számára nem kedvező lúgos talajjal érintkezik, az a már korábban leírt fejlődési rendellenességeket okozza. Ezért a növények talajának folyamatos savanyítását a növény élete végéig folytatni kell. A savanyításra használt tőzegek 3,5-4 pH-értékűek. Mindig figyelmesen el kell olvasni a tőzeg csomagolásán a termékről szóló információkat, ugyanis forgalmaznak termesztési célra közel közömbös kémhatású tőzegeket is, azokkal savanyítás nem érhető el.
Amikor már a tőzeget felélte a növény, illetve elfogyott annak savanyító hatása, a talaj felszínére szórt és sekélyen bedolgozott tőzeggel lehet azt pótolni, a kívánt hatást elérni. Abból kioldódó, talaj mélyebb rétegeibe becsorgó savanyú kémhatású víz jut a gyökerekhez. A bemosódás lassú folyamat, számításba kell venni.
Gyors beavatkozásra alkalmasak a savas oldatokkal folytatott öntözések. Bármilyen háztartási ételecet vagy citromsav oldat alkalmas erre a célra, amelynek 4-4,5 körüli a pH-értéke. Háztartási ételecetek közül a 20 %-os a használatánál van a legkevesebb mennyiségre szükség. Sajnos a nagyméretű fás növények a fejlett lombjuk miatt meglehetősen nagy mennyiségű savanyú kémhatású vizet kívánnak. Érdemes ezekhez a növényekhez az esővizet felfogni öntözéshez. Bár az esővíz nem savas, de az ivóvíznél alacsonyabb a pH-értéke. Fúrt kútból öntözők figyelmét ne kerülje el, hogy hazánkban a fúrt kutak vize általában lúgos, gyakran magas Ca és Mg só tartalmúak, a lúgos vízzel történő öntözés megemeli a talaj pH-értékét, amit folyamatosan ellensúlyozni szükséges ezeknél a növényeknél.
Savanyú talaj készen, zsákokban
Szobai és cserepes növények számára kész, előkészített, zsákos talajokat árusítanak. Sokféle növénynek elérőek az igényei, sokféle összetételű föld van forgalomban. Virágföldek – pH-értékeik alapján – 3 minőségben készülnek, jelölésükre az abc első betűit használják. Az „A” enyhén savanyú (pH= 5,9-6,4) kémhatású virágföld, a mészkerülő növények számára alkalmas, a „B” semleges kémhatású (pH = 6,5-7), általános virágföld, míg a „C” enyhén lúgos (pH= 7-7,5) kémhatású virágföld, a mészkedvelő növényeknek ajánlott. Az „A” virágföld számos savanyú talajt igénylő növény számára nem kellőképpen savanyú, ezeknél még savanyú tőzeg hozzákeverésével lehet a megfelelő alacsony pH-értéket elérni.
Évelő növények beszerzése, ültetése előtt érdemes mérlegelni, és olyanokat beszerezni, amik az átlagos minőségű kerti talajainkban is jól érzik magukat, nem igényelnek különleges talajviszonyokat, emiatt extra ápolást, és kevés odafigyeléssel is nevelhetők.