Szinte az egyetlen jelentős kártevője az íriszeknek, nőszirmoknak az írisz levéldarázs (Rhadinoceraea reiteri). Gyakori, általánosan elterjedt kártevő, mivel nem minden évben szaporodik fel, nem szoktak rá felfigyelni, csak a járványos, súlyos kárt okozó években. Ahol egyszer megjelenik, későbbi fellépésére biztosan számítani kell.
Kártétele április, május hónapokban várható, idén kissé a szokásosnál későbben volt észlelhető. A nagy tömegben, csoportosan élő szürke testű és sötét, feketés fejű, 11 pár lábbal rendelkező lárvái már a néhány mm-s mérettől kezdve rágják a leveleket. A rágások alakja a párhuzamos levél-erek közötti, hosszúkás, keskeny.
A frissen kikelő kicsi lárvák csak a levelek egyik oldalán rágják le a bőrszövetet, a levéllemez nem lyukad ki. A nagyobbak már átrágják a levéllemezt, megnyúlt alakú lyukakat hagynak maguk után. Kifejlett darázs lárvái elérik a 2 cm-t is, ekkorra kissé megvastagodnak, étvágyuk megnő, hatékonyan tüntetik el a leveleket, rövid csonkot hagyva maguk után. Leveleken okozott károsításuk 3-4 hétig tart, többszöri vedléssel kísérve. Lárvák rágása hasonlíthat a csigák kárképéhez, de alakjuk lényeges eltérő: míg a nősziromdarázs hernyói hosszúkás alakú, levél-erek közötti lyukakat okoznak, addig a csigák rágásnyoma szabálytalan alakú karéjozás.
Évente 1 nemzedékük fejlődik, báb alakban telelnek, a fekete 6-9 mm nagyságú, lomhán repülő darazsak áprilistól bújnak ki a talajban telelő bábokból. Néhány napos táplálkozás múlva a megtermékenyített nőstények hamarosan peterakást kezdenek. A darazsak megjelenése és a fiatal, néhány mm hosszú lárváinak feltűnése között 2-3 hét telik el.
Házi kertekben, néhány tőből álló állománynál a védekezés eltér a tömegben ültetett íriszállománnyal szemben. De mindegyiknek az alapja a növények április elejétől történő 2-3 naponkénti rendszeres figyelése. Az írisz leveleken napozó vagy repdeső fekete darazsak könnyen észlelhetők, jeleznek. Néhány tő esetén elegendő szokott lenni a fiatal lárvák összegyűjtése a levelekről, ezzel elkerülhető a rovarölő szeres kezelés. Kis méretűk miatt nem feltűnőek, keresni kell azokat. Minél előbb történik meg eltávolításuk, annál kisebb a rágási kártétel.
Sok növény esetén indokolt lehet rovarölő szeres permetezés, melyet szintén a fiatal lárva állapotban javasolt elvégezni, hiszen elsősorban a kisméretű lárvák ellen hatásosak a rovarölő szerek. Alkalmasak erre a kontakt hatású piretroidok: a deltametrin (Decis, Scatto), vagy a felszívódó szerek közül az acetamiprid hatóanyagú Mospilan. Biológiai hatóanyagú Neemazal is használható. Csak tapadást segítő adalékanyaggal együtt érik el hatásukat, ne maradjon ki a permetléből!