A bábaszilva vagy a szilva táskásodása betegséget a Taphrina pruni nevű gomba okozza.
A betegség a fiatal, növekedésben lévő szilvaterméseken jelentkezik. Különösen tartósan párás, csapadékos tavaszi időjárás esetén várható jelentős kártétele. Minden évben előfordul, az idei évben súlyos károkat okozott.
Májusban figyelhetők meg a tafrínás szilvatermések hazánkban. Tünetei: a szilvák elvesztik a fajtára jellemző alakjukat, megdagadnak, hosszabbakká válnak, gyakran meggörbülnek. Felületükön párás időben fehéres, finom bevonat fejlődik, mintha deresek lennének. A bábszilvákban vagy nem fejlődik mag vagy csökött. A leveleket nem fertőzi, bár igen ritkán a hajtásvégeken torzult, zsugorodott, megvastagodott levél-elváltozásokat előidézhet. Gyakran a fertőzött szilvákon másodlagosan a monília gomba is megtelepedik, emiatt megbarnul. A tafrínás szilvatermések lepotyognak. A termesztett házi szilván kívül a ringló, a díszszilva (vérszilva), kökény, mirabolán szilva terméseit is fertőzi.
A Taphrina gombák magyar nevüket jellegzetes bevonatukról nyerték, dérgombáknak nevezik ezt a gombacsoportot. Rokon gombafaj a Taphrina deformans, az okozza az őszibarack és nektarin leveleinek levélfodrosodását. Mindkettő gombafaj környezeti igénye hasonló.
A gomba már a virágzatot fertőzi a számára kedvező időjárásnál. Amikor az alakváltozás láthatóvá válik a szilvákon, már beavatkozni, védekezni nem lehet. A beteg szilvák összegyűjtésével csökkenthető a gomba felszaporodása és a fa visszafertőzése.
Kémiai védelemre a szabad forgalmú difenokonazol hatóanyagú (Score, Alpha solo stb.) felszívódó, és a II. kategóriás dodine hatóanyagú Syllit, valamint a tebukonazol hatóanyagú szerek alkalmasak illetve engedélyezettek. Virágzáskori fertőzése miatt a megelőző kezeléseket virágzáskor kell (kellett volna) elvégezni. A gomba a fák kérgén telel, ezért az áttelelésének megakadályozására a téli, réz tartalmú lemosó permetezés alapvető fontosságú.