Nevük megegyezése miatt sokan azonosaknak tekintik a Neemazal T/S néven engedélyezett rovarölő szert és a neemolajat. Kétségtelen a két termék hasonlósága, hiszen eredetük közös. Mindkettő a neem-fa kivonata.
A neem-fa (Azadirachta indica) trópusi és fél-trópusi régiókban termesztett, hosszú életű igénytelen fa faj, a világ számos részén (Afrika, Amerika, Ausztrália) elterjesztették és termesztik. Őshazájában, Indiában a növény leveleit sokféle célra hasznosítják már több ezer éve, például zöldségként is fogyasztják. Gyógyhatása régóta ismert, felhasználják többek között féreghajtásra, humán gyógyításban krónikus bőrbetegségek, akut sebek kezelésére, cukoranyagcsere javítására. Fertőtlenítő, antibakteriális és gombaölő hatása is igazolt. Állatgyógyászatban elterjedt alapanyag rovarélősködők ellen, valamint féregtelenítésre is alkalmazzák. A neem-fa minden részéből – leveleiből, kérgéből, gyökeréből készítenek kivonatokat, őrleményeket, terméséből pedig olajat. Kaphatók neem-fa mag őrlemények, pelletek is, melyeket talajokhoz javasolják felhasználni. A nemzetközi kereskedelem révén a világ minden táján megvásárolhatók a termékek.
A neem-fa magból készült, azonosított, bevizsgált, hatóanyagában és összetételében ismert kivonat az ökológiai gazdálkodásban és hazánkban is engedélyezett, Neemazal T/S növényvédő szer néven forgalmazott készítmény, melynek hatóanyaga 10 g/liter azadirachtin A. Néhány éve engedélyezték hazánkban is, hamar ismertté vált, mint biológiai rovarölő szer, bár használata nem kellően ismert, és számos téves, veszélyt rejtő gyakorlat is elterjedt alkalmazásával kapcsolatban.
A Neemazal T/S növényvédő szer felhasználását gyümölcs-, zöldségféléknél és dísznövényeknél engedélyezték évente maximálisan 2-4 alkalommal ismételve, kezelések közötti javasolt 7-10 napos idővel. Javasolt felhasználási töménység – házi kertekben – általában 0,3 %, azaz 30 ml/10 liter vízben feloldva. Felhasználása után időre van szükség ahhoz, hogy a permetezett növény fogyasztható legyen, permetezés után a kezelt növény azonnal nem ehető! Élelmezési növények esetében általában 3-7 napos élelmezésügyi várakozási időt ír elő az engedélyokirat, míg hagymaféléknél ez 28 nap. Szívó (levéltetvek, takácsatkák, lisztecskék stb.) és rágó szájszervű, valamint aknázó kártevők ellen javasolják használatát, poloskák ellen nem hatékony. A rovarölő hatását elsősorban a kártevők tojásai és fiatal lárva stádiumú alakjai ellen tudja kifejteni, ezért permetezés előtt a kártevők fejlődését figyelemmel kell kísérni, és az alapján tanácsos a permetezés optimális idejének megállapítása. Rovarölő hatása nem letaglózó, hanem lassú, több nap is szükséges annak észleléséhez.
A szer hatóanyaga a kártevők szervezetébe a kezelt növény elfogyasztása után jut be. Hatása a rovarokban többirányú, összetett:
- lassítja, majd leállítja táplálkozásukat, így károsításuk megszűnik,
- növekedési, fejlődési folyamatukat megzavarja, megállítja kitinszintézist, majd
- gátolja és megszünteti szaporodásukat, a lerakott peték életképességét.
Kipermetezés után felszívódik a levéllemezbe, tehát mélyhatású, ebből kifolyólag a rejtetten élő kártevők ellen is hatékony. A hasznos élő szervezetekre gyakorolt káros hatása gyenge.
A neem-fa készítmények, melyek a fa bármelyik részéből származnak, mindegyike tartalmazza az azadorachtint, tehát valamilyen szintig rovarölő vagy rovar repellens hatással rendelkezik. A nem növényvédő szerként forgalmazott termékek összetétele, hatóanyaguknak mennyisége, koncentrációja általában ismeretlen, nem vizsgált, nem bemért.
Árusításuk során ezekről információt nem adnak, a terméken az nincs feltüntetve, így rovarokra vagy emberi szervezetre gyakorolt hatásuk nem egzakt, nem vizsgált. Tehát ismeretlen helyen, esetenként ismeretlen ipari technológiával készített, ismeretlen összetételű anyagot ajánlanak eladásra, de a felhasználási ajánlott mennyiséget, annak töménységét senki nem mérte be, és nem tudja hitelesen bizonyítani, nem vállal felelősséget hatására. Eddig ez volt jellemző. A háztartási vegyszerként, drogériai termékként, vagy netán növények védelmére árusított nem hiteles készítmények hatóanyag mennyiségét, hiteles koncentrációját nem adják meg, nem publikus. Pedig azok rovarölő hatását a hatóanyag koncentrációja determinálja, és ahhoz állandó hatóanyag mennyiség és összetétel szükséges. Az egyéb, ismeretlen szennyező anyagok jelenlétéről, veszélyéről nem is beszélve.
A fentiek értelmében a nem növényvédő szerként kifejlesztett, és nem garantált, nem állandó összetételű neem-fa termékek felhasználása élelmezési, takarmányozási célú növényeknél veszélyeket rejtenek magukban, nem ajánlott alkalmazásuk. Csak ismert eredetű, ismert összetételű, mérgező anyagoktól mentes, bevizsgált és engedélyezett vegyszereket javaslok élelmezési célra termesztett növényeknél felhasználni. Jelen esetben ez a Neemazal T/S nevű rovarölő szer. Díszfáknál, dísznövényeknél, virágoknál, melyekre nem jellemző fogyasztásuk, növényvédelmi célú felhasználásuk nem kifogásolható.