A halottak napi virágvásárlások alkalmából sokan bizonytalanok, hogy az ünnepre nevelt gyökeres krizantémokat kiültessék-e ültetni a szabadba, vagy cserepestől, védett, fagymentes helyen teleltessék.
Biztonsággal hol és hogyan teleltessük?
A kérdésre egyértelmű választ nem lehet adni, a krizantémok fagytűrő képességét több tényező is befolyásolja.
- Vannak fagytűrő, télálló krizantém fajok, illetve fajták, ezek évelőek, cserje alakúak, általában a kis virágúak tartoznak ebbe a csoportba. Léteznek lágyszárú, évelő fajok és fajták is, melyek nem állják a fagyot, csak fagypont feletti hőmérsékletnél maradnak életben, de hosszú ideig megélnek.
- Általánosságban megállapítható, hogy a nagyvirágú (nagyfejű), extra virágszirmú fajták a környezeti körülményekre érzékenyek, nem fagytűrőek, csak védett helyen képesek telelni.
- A sok ezer faj és fajta között nehéz eligazodni, a krizantémokat ezért elsősorban v i r á g u k a l a k j a alapján szokták csoportosítani.
Megkülönböztethetünk pompon alakúakat, virágjuk labda formátumú, szirmaik sűrűn, tömötten helyezkednek el a virágzatban. Sok, apró viráguk megnyerő külsőt biztosít a tőnek.
A párna alakú virágzatok is kisméretűek, lapos virágzatban fejlődnek tömött szirmaik. Jelenleg ez a virágtípus a leggyakoribb az árusítottak között. A pókszirmú fajtákra vékony, megnyúlt, lazán elhelyezkedő, végén begörbülő szirmok jellemzőek, különleges, dekoratív, nagy virágfejet képeznek.
A kökörcsin alakú virágzatra a központi, fejlett, kiemelkedő, dúsan képződő csöves virágzat jellemző, melynek szélén gyűrű alakban helyezkednek el a lapos szirmok.
A kanál szirmú virágzatnál a központi csöves virágzatot körben kanál alakú (tövénél elvékonyodó, végén kissé összehajló) sziromlevelek szegélyezik.
Tűszirmú virágúaknál a szirmok hosszúak, megnyúltak, vékonyak, tűszerűek, valójában azonban vékonyan sodrottak, ezek is csőszerűek. Elegáns, extra virágukkal kitűnnek a többiek közül.
A különböző fajtakörök nem csupán virágok felépítésében, hanem a növények méretében is eltérnek, 30-40 cm magas bokorformától a méteres magasságot is elérő, laza lombú fajták is előfordulnak. A bokrok nagyságát metszéssel is sikeresen alakíthatjuk. A virágok mérete is változó: 2-3 cm-t és a 20 cm-t is elérhetik a virágok átmérője.
A krizantém alapvetően évelő növény. Télálló fajok, fajták is csak akkor élik túl a fagyokat, ha tövük, száraik alsó része kellően megfásodott és fejlett gyökérzettel rendelkezik. A fagyok előtt cserépből talajba ültetésnél, ha a begyökeresedésre nem áll rendelkezésre elegendő idő, a tövek fagyállósága meggyengül. A kiültetésre vásárolt krizantém töveknél az is befolyásolja a télállóságukat, hogy előzetesen hol (szabad helyen vagy termesztő berendezésben), milyen hőmérsékletű helyen, mennyi vízzel és tápanyag ellátással nevelték. Ezért javasolható, hogy a vásárolt cserepes, fásodott tövű krizantém növényeket 3-4 hétig szabadban, visszafogott öntözéssel, tápanyag adagolás nélkül neveljük, szoktassuk a kitettebb körülményekhez. A szabadföldi áttelelést bíró töveknél is télre ajánlott a tövek takarása falevelekkel, vagy a talaj tövekhez húzásával. Fátyolfóliás takarás is hasonló védő hatású.
A téli fagyot nem bíró fajtákat csak teleltetéssel, fagypont feletti hőmérsékleten tartással érdemes kivitelezni. Amennyiben fényt is tudnak nekik biztosítani, cserépben, ládában kevés vízzel zöld hajtásokkal is életben tarthatók. Hűvös hely – 5-15 °C közötti hőmérséklet – megfelelő számukra (lépcsőházban, fűtetlen szobában) a leanderekkel, muskátlikkal együtt. Tavasszal a talaj 10 °C–ra történő felmelegedését követően javasolt kihelyezésük vagy kiültetésük a szabadba.