Több kórokozó és kártevő is kiválthatja a fehér bevonatok kifejlődését, melyek néha megtévesztésig hasonlóak lehetnek.
A következőkben röviden összefoglalom az elváltozások jellemzőit, melyek segítségével biztosan megkülönböztethetőek és azonosíthatóak mikroszkópos vizsgálat nélkül is. Meghatározásukhoz meg kell figyelni a levelek mindkét oldalát, az azon található tüneteket, keresni kell a szőlő egyéb részein − virágzaton, fürtön, vesszőkön – észlelhető hasonló elváltozásokat. A tünetek más tőkéken való előfordulása is fontos adat az azonosításban.
A szőlő levelein a szőlőlisztharmat, a szőlőperonoszpóra és a szőlő nemezes gubacsatka szokott megtelepedni, és azokon fehér foltokat okozni. Közös bennük, hogy a foltok fehérek, de nem ugyanolyan alakúak, méretűek, valamint más a foltok hátoldalának színe, az elváltozás előfordulása, gyakoriságuk is eltérő. Ezek a megkülönböztető tulajdonságok, melyek alapján biztonsággal szétválaszthatók, illetve azonosíthatók.
A szőlőlisztharmat (Uncinula (Erysiphae) necator) gombabetegség a leveleken, virágzaton, fürtön egyaránt előfordul. Leveleken a fehéres bevonat lehet finom, alig érzékelhető, szürkés gomba bevonat, mintha poros lenne a levél felszíne. De kifejezetten fehér bevonatot is képezhet, és mindig a levelek felszínén található.
Virágzat fertőzése után az leszárad, elhal. A növekedésben lévő fürtöknél a bogyók héján megtapadó gombamicéliumok alatt a bőrszövet elhal, a héj szürkés, piszkos kinézetet mutat, és a növekedésben lévő bogyók felrepednek. Ezek az úgynevezett „sérves bogyók”.
A szőlő állományban általánosan elterjedt, szinte minden tőkén megtalálható. Amennyiben a fehér bevonat csak 1-1 tőkén és annak levelein figyelhető meg, nem erről a betegségről van szó. Lisztharmat ellen az elemi kén hatóanyagot tartalmazó gombaölő szerek (pl. Kumulus, Thiovit stb.), a Vitisan, és a felszívódó hatásúak közül a Cabrio Top, Cyflamid, Domark, Dynali, Quadris, Topas, Vivando is hatásos.
A szőlőperonoszpóra gomba (Plasmopara viticola) a leveleket, virágzatot, fürtöt is megfertőzi. A foltok a fiatal leveleken szétterülök, 1-2 cm-t is elérik, színük a levél színén kezdetben áttetsző (olajfolt), majd sárguló, végül barnán elhal a szövete. A levél színén a folt felszíne sima, a levél hátoldalán dús, fehéres gombabevonat képződik.
A folt hamarosan elhal. Levelekkel egy időben a virágzatokon, fiatal fürtökön is kifejlődik a gomba fehér gyepe, alatta elsárgulnak, elszáradnak a növényi részek. Tehát a levéltünettel együtt fürtkártétel is megjelenik, és az állományban általános, elterjedt a betegség.
Ellenük réz tartalmú gombaölők (pl. Champion, Bordóilé, Cuproxat, Vegesol eR (eReS) stb.), a Polyram, valamint a felszívódó hatásúak: Armetil C, Cabrio Top, Melody compact, Mildicat, Quadris is védelmet nyújtanak.
A szőlő nemezes gubacsatka (Eriophyes vitis) szabad szemmel nem látható apró atkaféle, a rügypikkelyek alatt telel, és a fertőzött rügyekből fejlődő szőlő hajtás minden egymás melletti levelén láthatók a tünetek. Csak egyes tőkéket érinti, és a tőkén is csak egyes hajtásokat. A szőlő állományban elszórtan előforduló kártétel.
A levelek hátoldalán szöszös, fehér bevonat képződik, a foltok lehetnek erek által határoltak, különböző méretűek, megtévesztésig hasonlóak a peronoszpóra foltjaihoz.
Ami megkülönbözteti attól, hogy a folt levélszíne felőli oldalán a levéllemez kiemelkedik, kidudorodik. A nemezes bevonat fehér színe néhány nap alatt világos barnára változik, akkor már a megkülönböztetés biztonságos. Az atka a fürtöt nem támadja meg, tehát ott nem láthatók tünetek. Atkaölő szerekkel lehet ellene védekezni, és a kén hatóanyagú szerek is gyérítik állományukat. Gyakran elég a fertőzött levelek vagy hajtások levágása, megsemmisítése, kémiai védekezés nélkül is megoldható a védekezés. Az áttelelő atkákat a téli olajos szerekkel végzett lemosó permetezés gyéríti.
A fenti összefoglaló csupán a szabad forgalmú, házi kertekben javasolt növényvédő szereket tartalmazza. Kellő hatást a megelőző permetezések nyújtják, erre kell törekedni.