Tél utáni kertszemlén sokan találnak 1-3 éves facsemeték törzsén, vázágain rovar okozta rágási lyukakat, melyre a lyukból kilökődött és a talajfelszínen található fűrészpor szerű rágcsálék hívja fel a figyelmet. Ezek a kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) tevékenységének nyomai. Európában és hazánkban elterjedt, rejtetten élő kártevő ellen nehéz a védekezés, ha egyáltalán lehet.
A lepkék testének alapszíne fehér, szőrökkel borított, mely 6 kékes-szürke folttal díszítettek. Szétnyitott szárnyaikkal méretük 40-60 mm-t is elérhetik. Nyáron június és július között jelennek meg, rövid ideig, csupán 8-10 napig találhatók meg a növényeken, ezalatt párosodnak, majd rakják le több száz petéjüket.
A fákon nyílásokon, sebeken, repedésekben helyezik el tojásaikat, 2-3 hét után fejlődnek ki azokból a fiatal lárvák, amik a hajtásvégeken, levélnyeleknél, hajtások tövénél hatolnak be a hajtásokba, és lefelé, a törzs felé haladva rágják be magukat. Táplálkozásuk, fejlődésük hazánkban 2 évig tart. Lárvák egyesével élnek. Sárga színű lárváik fekete foltokkal tarkítottak, kifejlett 2. éves lárvái elérhetik az 50 mm-s hosszúságot. Az idősebb lárvák a kis fa törzsében vándorolnak, tavasz végére bebábozódnak, és júniustól bújnak elő a kifejlett lepkék.
A fás részek belsejét kirágják, haladási irányukban elgyengülnek a károsított vesszők, könnyen eltörnek. Az okozott belső sérülések hatására a növény víz és tápanyag szállító rendszere is sérül, a hajtás, az ág, a fa lankad, gyengélkedik, leromlik, majd a hirtelen meleg idő beálltával kiszárad.
A kis farontó lepke kedvelt gazdanövényei az alma- és körtefa, de más gyümölcsféléket is megfertőz, kedvence a dió-, szelídgesztenye- és az olívafák is. Gyümölcsfákon kívül lombhullató díszfákat is megfertőzi, például a díszalma féléket, hársfákat, juharféléket, japánjuhart különösen, kőrisfákat, rododendronokat, selyemakácot, szilfákat is és még más fafajokat is. Tehát sorfáknak és kerti díszfáknak nevelt lombhullató fafajok többsége is ki van téve veszélyének. Megemlítem, hogy a vásárolt, beültetett facsemeték – látható tünetek nélkül – is lehetnek fertőzöttek. Mivel 2 éves fejlődésű a rovar, a fiatal első éves lárva a vessző belsejében – tünetet nem mutatva – bekerülhet a kertünkbe.
Amikor a fás ágon vagy törzsön a lyuk és az abból kihulló fatörmelék hívja fel a figyelmet a kis farontó lepke tevékenységére, akkor már erős rágási pusztítást képes okozni, a faszövet és háncs nagy részét kirágva elvékonyítja azt. Kártételének súlyosságát a fertőzés helye határozza meg. Legsúlyosabb kárt a fiatal fa törzsében élő lárva idézi elő, különösen, ha talajhoz közeli részén rágja azt. A facsemete vékony törzsének belső rágásával, annak szilárdító szöveteit gyengíti meg. Esetek többségében indokolttá válik a beteg rész visszavágása, majd új fakorona kinevelése, ha ez egyáltalán lehetséges.
A kis farontó lepke melegigényes rovar, az éghajlat radikális változása is szerepet játszhat felszaporodásában. A száraz, meleg éghajlati, nevelési körülmények között a fiatal facsemetéknél kártételének növekedését figyelték meg.
Hogyan védekezhetünk?
A kis farontó lepke ellen a hatékony védekezés nehéz, és kevésbé hatékony. A védekezési cél a lepkék peterakásának megakadályozása, megelőzése. A lepke rajzása mintegy 2 hónapig elhúzódó folyamat, ez alatt szükséges megakadályozni a kéregre rakott peték lárva alakká fejlődését, hogy ne legyenek képesek berágni magukat a kéreg alá. Rajzásuk figyelését segíti a kis farontó lepkére kifejlesztett szex-feromon csapda, ami jelzi a hajnali vagy alkonyati órákban aktívan rajzó lepkék tömeges megjelenését. (www. csalomocsapdak.hu)
A május közepétől augusztus közepéig kifüggesztett csapdák fogott egyedei jelzik a kártevő rajzását, megindulását, dinamikáját. A feromon csapdák, megfelelő számban kihelyezve a fiatal fák közé, jelentősen csökkentik a hím lepkék egyedeinek számát, azokat vonzzák, így sokkal kevesebb petét raknak le a nőstények, mint beavatkozás nélkül. A csapdákat a fák koronájának csúcsa felett 30-50 cm-rel kell felfüggeszteni a megfelelő vonzó hatás érdekében. A csapda rovart vonzó feromonját 4 hetente cserélni kell, utána hatásukat elveszítik. A feromonos védekezést legalább 2 évig kell folytatni egymás után, mivel 2 éves fejlődésű a rovar. A kutatók megfigyelése alapján a 4 egymást követő évig folytatott feromonos védekezés indokolt, mivel különböző fejlettségű rovarok fordulnak elő a fiatal fákban, amik nem egyszerre érik el kifejlett alakjukat. Feromon kis farontó lepkék egyedszámát csökkentő hatása csak 2. év után érzékelhető. Fiatal gyümölcsfák üzemi telepítésénél a módszer bevált, alkalmazzák.
Amikor a farontó lepke lárvája már a fában él, és a tevékenysége a kifúrt lyuk alapján vált nyilvánvalóvá, a kárelhárítás lehetősége maradt csupán. A lárváktól kemény, de hajlékony dróttal lehet, szokták mentesíteni a fákat minden járatot külön-külön kezelve. A munka nem mindig sikeres, a járatok néha szabálytalan alakúak, kacskaringósak, és meglehetősen hosszúak is lehetnek, emiatt nem biztos a mechanikai mentesítés. Ennek ellenére érdemes próbálni, lefelé és felfelé is követni a járatot a dróttal, a munkafolyamat gyakran sikeres. Befejezésül a járatba permetezésre használt töménységű rovarölő szeres oldatot javasolt befecskendezni, majd faseb kezelővel a lyukat légmentesen lezárni. Későbbiekben célszerű a sebhelyet megfigyelés alatt tartani.