A tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) nevű betegség minden évben megfertőzi az őszibarack és nektarin fákat, érdemes felkészülni a védekezésre.
A kórokozó gomba a már megfertőzött őszibarack fa törzsén, ágain, kérgén, rügyeiben telel át. Szokatlanul alacsony hőmérsékletnél, már 4 °C –nál aktív, fertőzésre a 4 -14 °C közötti hőmérséklet alkalmas. Az adott hőmérséklet mellett nedves körülmények szükségesek a fertőzés létrejöttére. Néhány óráig tartó nedves növény felület már elegendő a gomba-spórák aktivizálódásához, a fertőzéséhez. Nem feltétlenül az eső szükséges, hanem a levegő magas páratartalma, az esővel járó köd, ami elindítja és fenntartja a fertőzését. A leírt körülmények átlagos tavasz esetén március közepétől április végéig szoktak fennállni. Amint az időjárás szárazra fordul és felmelegedik, legkésőbb május elejére a járványveszély magától megszűnik. Bár újabb lehűléssel járó esős időszak újabb fertőzési hullámot válthat ki.
A legismertebb tüneteik a leveleken alakulnak ki: a levelek torzulnak, csavarodnak, a levél helyenként hullámossá, hólyagossá válik, ott a levéllemez megvastagodik, gyakran piros, bordós elszíneződést is nyer. Felületén „deres”, bársonyos finom bevonat fejlődhet párás viszonyok mellett. Járványos időszakban a levelek többségén megjelennek a feltűnő tünetek. A fertőzött levelek nem funkcionálnak, hamar lehullanak, a fa korán felkopaszodik. A leveleit vesztett fa anyagcseréje lecsökken, lelassul az asszimiláció, a hajtások növekedése is, a gyümölcsök növekedése, fejlődése is késleltetett. Előfordulnak fertőzött rügyekből fejlődő fertőzött hajtások is, ezeknél a hajtás rövid, a levelek egymáshoz közel, csokrosan nőnek, deformáltak, nem életképesek.
Megfertőzheti a gomba, bár ritkán, a gyümölcsöket is, azokon a héjon kemény, szabálytalan alakú, kissé kiemelkedő elváltozásokat okoz. A fertőzött termés értéktelen.
A betegséget sokan nem tekintik veszélyesnek, tekintettel arra, hogy a fertőzött levelek lepotyognak, a fa koronája később új leveleket növeszt, „megújul”. Ez igaz, de az új lombozat kifejlesztése komoly felesleges energiát vesz el fától, és legyengíti azt.
A kórokozó ellen először a réz hatóanyagú gombaölő szerek valamelyikével kell téli lemosó permetezést végezni rügypattanás előtt. A gomba az éppen megpattanó rügyekből előbújó 0,5-1 cm-es leveleket már megfertőzi, ezt a fejlődési állapotot nevezik egérfüles állapotnak. Szinte még fel sem tűnnek ezek az apró levelek, mindenki az ezzel egy időben történő virágzásra figyel. Ha ebben az időszakban elmarad a hatékony védekezés, 10-14 nappal később, a már több cm-es leveleknél megjelenik a deformáció.
Házi kerti körülmények között a difenokonazol hatóanyagú felszívódó gombaölő szerek (pl. Alfa solo, Score 250 EC) nyújtanak ellene védelmet egérfüles állapotban végzett permetezéssel. A kezelés az őszibarackfák sztigmínás levélfoltossága és lisztharmata ellen is védelmet biztosít. Virágzás végétől a tribázikus rézszulfát hatóanyagú Cuproxat FW is alkalmazható a gomba ellen. A zöld-könyvhöz kötött, II.forgalmi kategóriás szerek közül a tebukonazol hatóanyagot tartalmazó Folicur solo, Folicur, Orius, valamint a dodine hatóanyagú Syllit engedélyezettek ellene.
Megoldást jelenthetnek a levélfodrosodás ellenálló fajták, ilyenek a nemzetközi szakirodalom szerint már léteznek. Több száz őszibarack és nektarin fajta vizsgálatánál a következő fajták bizonyultak rezisztenseknek: Bella di Roma, Catherine Sel.1, Creola, Golden Jubilee, Hardired, Filip, Frumoasa litoralului, Redhaven, Stark Saturn. Hazánkban jelenleg a Harrow diamond és Harnas nevű fajtákat a forgalmazója tafrína és monília rezisztensként hirdeti, érdemes kipróbálni. A rezisztens és toleráns fajták listája évente változik, ajánlott az aktuális fajták felkutatása vásárlás előtt.