Hazánkban élő aranka fajok (Cuscuta spp.) nyár elején szoktak megjelenni. Míg korábban elsősorban szántóföldi károsítónak tekintették, manapság mindenhol előfordulnak, kertekben, utak mentén élő lágyszárú (egyéves) növényeken. Gazdanövényeinek száma több száz. A hazai leggyakoribb nagyaranka (Cuscuta campestris) egész világon elterjedt inváziós faj, irtása kötelező.
Az aranka élősködő, parazita növény, önálló anyagcserével nem rendelkezik. Talajba került magjaival terjed és telel, melyek tavasszal, általában májusban csiráznak. A kikelt kis magoncok azonnal parazitálásra alkalmas növényt, annak szárát keresik, melyekre spirális alakzatban rátekerednek. Ezzel egy időben elveszítik saját gyökereiket, és életüket az új gazdanövényen élősködve folytatják. Hajtásai egyenletes vastagságúak, fonálszerűek, levél nélküliek, színűk élénk sárga, így könnyen észre vehetőek.
Az aranka szárak tapadókorongokat fejlesztenek, amikkel rögzítik magukat a gazdanövényre, valamint speciális szívó képleteket (hausztóriumokat), azokkal nyerik ki a parazitált növényből a sejtnedvet. Az arankának nincs önálló anyagcseréje, mivel klorofillt nem tartalmaz. Amint a gazdanövényt elkezdte parazitálni, az aranka hajtásai gyors növekedésnek indulnak, elágaznak, majd néhány hét múlva megjelennek apró, 2-3 mm-es sárgás színű virágai, később gömb formájú, toktermései, azokban magjai.
Egyetlen aranka tő több ezer magot képes fejleszteni. Virágzása és magképződése az őszi fagyokig folyamatos. Beérett, kifejlődött, a terméstokból kihullott magjai 10-15 évig is megtartják élet- és csíraképességüket a talajban.
Az aranka jelenlétére sárga fonalszerű szárai hívják fel a figyelmet. Mindig foltokban jelenik meg, mivel magjainak elszóródásával terjed. Elterjedése is magjainak szétszóródásához köthető. Ismert szétterjedési módjai: levágott, fertőzött növények hajtásainak elhurcolásával, vagy vetőmagra tapadva, aratásakor kerülhet a termesztett magok közé, valamint magokkal fertőzött talajjal, és művelő eszközökre tapadt fertőzött földdel is. Gyakori más növények vetőmagjai közé történő keveredése is, ezért kötelező a takarmánynövények vető magjainak aranka mentessége és annak a csomagolás, kiszerelés előtti hivatalos ellenőrzése.
Cserepesen nevelt és vásárolt virágokon, fűszernövényeken is előfordulhat, azok is lehetnek fertőzöttek.
A védekezés lehetséges módszerei
- A vetőmagok aranka mentességét ellenőrizni, biztosítani kell.
- Az aranka növények esetleges megjelenésének kiszűrésére a növények, a terület rendszeres szemlézése ajánlott május végétől.
- Irtásának alapja a fertőzött, már parazitált gazdanövények és azokon élő aranka növények elpusztítása. Mivel magról indul el fertőzés, az aranka megjelenése foltokban, gócokban történik. A fertőzési foltot legalább 1 méteres biztonsági gyűrű alakú szegéllyel kell elpusztítani akár mechanikai, akár kémiai kezeléssel. Korábban égetéssel végezték, perzselték, ennek modernebb formája a gyomirtásra kifejlesztett perzseléses gyomirtó eszközök használata. A magas hőnek a gazdanövényt és az arankát is teljes mértékben meg kell semmisítenie.
- Az aranka kémiai megsemmisítésére a totális hatású bármelyik glifozát hatóanyagú gyomirtó szer engedélyezett és ajánlott.
- A kezelés hatékonyságát fokozza, ha az aranka megsemmisítése a magképződés előtt megtörténik.
Az arankával fertőzött növény – gyökérzettel együtt, szétszóródás mentesen – PVC zsákban is összegyűjthető, és az elégetés helyére szállítható. Ilyen esetben is maradék nélküli felszámolása, elsősorban a még magot nem fejlesztett aranka esetében biztonságos. - Nehéz megtalálni az egyensúlyt az elegendő, de nem túlzott kezelési felület megállapítására, hiszen a gyomirtó szer és az égetés is elpusztítja a kezelt foltban nem csupán a növényt és az arankát, hanem a talajélet valamennyi résztvevőjét. A kezelés 100 %-os hatékonysága a cél a károsító lokalizációja, szétterjedésének megelőzése céljából.
- Az aranka foltok helyét célszerű megjelölni, és későbbiekben 2-3 hetente ellenőrizni, hogy időben észlelhető legyen esetleges kiújulásuk. Következő évben is ajánlott legalább egyszer, nyár elején a „góc(ok)” ellenőrzése.