Több sajtótermékben napvilágot láttak figyelem-felkeltő írások, többségében egymástól átvett azonos anyagok az elmúlt évben ebben a témában.
2012 decemberében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is megjelentetett egy rövid közleményt, melyben felhívta a figyelmet a kezelt déligyümölcsök felhasználásával kapcsolatban.
Miért és mikor kezelik a déligyümölcsök (narancs, citrom, mandarin, grapefruit és banán) héját?
Köztudott, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, úgy csomagolják, és hosszú utat tesznek meg a gyümölcsök, míg a fogyasztók asztalára kerülnek. A szállítás gyakran több hétig is elhúzódik. Szállítás alatt a gyümölcsök nagy tömegben, szorosan egymás mellett helyezkednek el a tároló kapacitás minél jobb kihasználása érdekében. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmuk, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak.
A citrusfélék tárolási-betegségeinek fellépését, azaz romlását serkenti az áru körüli levegő magas páratartalma, és a hűtés nélküli körülmények.
A nagyarányú romlást megelőzendő a fákról szüretelt gyümölcsöket gombaölő és baktériumokat is ölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kezelik. Az oldatot permetezéssel vagy gyakrabban az oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetést a vegyszerekkel együtt alkalmazzák.
Milyen kémiai anyagokkal kezelik a gyümölcsöket?
A szakirodalom valamint a hazánkban forgalmazott déligyümölcsök csomagolásán olvasható információk szerint két klasszikus gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban erre a kezelésre: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Mindkettő felszívódó hatású, a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegébe mozogva ölik meg az útjukba kerülő gombákat.
A biztos hatás érdekében még szoktak ortofenil-fenol-t (E 231) és/ vagy tiobendazol-t (E233) is adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak. Jellemző rájuk, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg. Besorolásuk kicsit kaotikus jelenleg: bár az Európai unió 2003-ban átsorolta őket rendeletileg a növényvédő szerekhez, de növényvédő szerként azóta sincsenek nyilvántartva.
A felsorolt növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déligyümölcsök esetében engedélyezett, de a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetni a kezelést a gyümölcs csomagolásán. Európai unió déligyümölcsöt termelő országai is alkalmazzák ezeket a kezeléseket.
Hazánkban a déligyümölcsök többségét ömlesztett áruként értékesítik, kimérésük a pultra felhalmozott narancs és citrom hegyekből történik. Az árusítás ilyen formájánál a gyümölcsök kezeléséről a vásárlók semmilyen információt nem kapnak.
Mennyi idő alatt bomlik le az imazalil a héjban?
Külföldi vizsgálatok egyikében azt igazolták, hogy 25 °C-os tárolás során az imazalil 80 nap alatt bomlott le. A talajban – levegős körülmények között – a narancshéj imazalil tartalmának 10 %-át még ki tudták mutatni 115 nap múlva, ez közel 4 hónap. Egy másik vizsgálat sorozatban 15 °C-on tárolt citromnál 4 hét után az imazalil hatóanyag 80 %-a még a gyümölcs héjában volt, nem bomlott le. Hasonló eredményt közöl a Journal of Agric.Food Chem. folyóirat 1999-ben: 9 hetes tárolás után a z imazalil hatóanyag több mint 83 %-a még kimutatható volt a héjban. A felsorolt vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy ez a vegyület, amelyet minden kezelésnél használnak, lassan bomlik le, perzisztens és még 5-8 hét múlva is a héjban magas koncentrációban található.
El lehet-e távolítani a kezelésre felhasznált növényvédő szereket a héjból, a héjról?
A kérdésre adandó válaszra is számos kísérletet végeztek külföldi hiteles laboratóriumok, és eredményeik megerősítik egymást. Tartós (8-10 perces), áztatás szerű, meleg vízben végzett erős dörzsöléses mosással azok a szerek, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak – ortofenil-fenol (E 231) és tiobendazol (E233) – eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők. Ellenben a felszívódó hatású imazalil és prokloráz mennyisége, jelenléte, mivel a gyümölcshéj belsejében van, felszíni mosással nem befolyásolható. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog. Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó gombaölő szerek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók.
Hogyan szabad felhasználni a vegyszerekben fürdetett gyümölcsöket?
- Amint a gyakorlat bizonyítja a citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez többféle hatóanyagú vegyszert alkalmaznak, melyek között mindig van felszívódó hatású is. Mivel mosással nem lehet a héjból a felszívódott növényvédő szert eltávolítani, semmiképpen nem javasolt a kezelt citrom vagy narancs héjának élelmezési célú felhasználása.
- A gyümölcs fogyasztása előtt fontos a héj alapos megmosása, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt piszkot és vegyszert kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára.
- Narancs- vagy citromlé elkészítését mindig a héjak eltávolításával kezdjük. Soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe dolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat.
Már hazánkban is forgalmaznak vegyszermentes citromféléket, ezeket nem csak a bio élelmiszereket árusító boltokban lehet megvásárolni, hanem áruházláncokban is. Süteményekhez, édességekhez és bárminemű élelmezési célra csak növényvédő szertől, vegyszertől mentes narancs- és citromhéjat használjunk!