Tavasszal, nyár elején kertekben és réten érdekes jelenség figyelhető meg: a növények szárán, levélnyélen feltűnően nagyméretű, 1-2 cm-es kiterjedésű habos fehér nyáltömeg látható, melyet számtalan apró levegőbuborék tart keményen.
Népiesen a nyálhabot kakukknyálnak is nevezik. A hab védi az abban élő kabóca lárváit növekedésük, fejlődésük alatt. A kifejlett kabóca (imágó) a habból bújik elő.
Hazánkban csak néhány tajtékos kabóca faj él. Száraz és nedves füves területek, rétek növényei mellett fűzfákon, égerfákon is élnek tajtékos kabóca fajok. Szúró-szívó szájszervű állatok, a növények nedvével táplálkoznak, a kiszívott növénynedvből készítik a habos anyagot. Jelenlegi ismereteink szerint a tajtékos kabócáknak sem az imágó, sem a lárvái szívogatásukkal lényegesen nem károsítják a növényeket. Újabban vizsgálják a tajtékos kabóca vektor (terjesztő) szerepét egy rendkívül súlyos pusztulást okozó karantén listán szereplő baktériumos betegségben, mely fás növényeket fertőz, és kabócák a terjesztői.
Tömeges fellépésük esetén erős vízsugárral a hab eltávolítható, a belőlük kikerülő lárvák védelem hiányában elpusztulnak. A habnyál a rovarölő szert gátolja az abban élő állathoz való jutását, felhígítja azt, ezért a rovarölő szeres permetezés eredménye kétséges.
A tajtékos kabócák a Kabócák alrendjébe tartoznak. A kabócák mindegyike szúró-szívó szájszervű rovar, több száz hazai faja ismert hazánkban. Méretüket tekintve eltérőek: 1-2 mm-esek és 15-18 mm-es méretűek is ismertek. Két pár hártyás szárnnyal rendelkeznek, így repülni is tudnak és szoktak is, elsősorban csoportos vándorlásukkor.
A növényeken gyakran csak ugrálnak. Általában meleg-kedvelőek, ezért a nyár közepére szoktak felszaporodni, tömegesen megjelenni. Többségük száraz, napos réteken, árokpartokon, füves területeken él, gyakoriak azonban kertekben is. Jelenlétükről akkor bizonyosodhatunk meg, ha a növény levélzetét megmozgatjuk: hirtelen felpattannak a korábban észrevétlenül ott tartózkodó kabócák.
Tajtékos kabóca réteken, de kertekben is gyakori. Több jelzés érkezett, hogy fóliás termesztésnél betelepedik az ott nevelt növényekre, azokon telel védett helyen, így tavasszal a szokottnál korábban jelenik meg.