Mit jelent az öntözés szó? Vízpótlást, vizet juttatok a növény gyökeréhez, amennyiben száraz a földje, mert kevés vagy nem esik az eső, és azt pótolni kell.
Hová célszerű a vizet juttatni?
Oda, olyan mélységbe, ahol a növény gyökere elhelyezkedik. Ehhez viszont végig kell gondolni, hogy egy fának, egy bokornak vagy egy paprika növénynek nem azonos mélységben és térben helyezkedik el a gyökérzete.
Az öntözést, azaz a vízpótlást a növény vízigénye határozza meg. A növény anyagcseréjéhez vizet használ fel, amit a talajból szív fel az abban oldott ásványi anyagokkal együtt.
Mennyi víz szükséges a növénynek, mi határozza meg a napi vízszükségletét?
- A növény lombja: minél nagyobb a lombja, a levelek tömege, minél több termést nevel, annál több vizet igényel a növény.
- Növeli, fokozza a vízigényt a magas hőmérséklet, a fokozott napsütés, a száraz, alacsony páratartalmú levegő, az erős légmozgás (szél). A felsoroltak mind növelik párologtatásukat.
A helyes öntözési gyakorlattal az a cél, hogy a növény gyökere minél mélyebbre nőjön, és szélsőséges körülményeknek is ellenálló növényeket neveljünk. Helytelen gyakorlat a naponta, kis vízadaggal történő öntözés, az ilyen módon ellátott növény a talajfelszínhez közeli gyökérzetet fejleszt, emiatt a szokásosnál hosszabb száraz időszakban hamar sérül. Lágyszárú (egyéves) növények gyökérzete 20-40 cm, bokrok, cserjéké 30-70 cm, míg a lombhullató fáké 100-250 cm-nél is mélyebbre hatolnak az átnedvesedett talajban. Törekedni kell lágyszárú növényeknél 1-3 naponkénti, bőséges, gyökereit átáztató öntözésre. Bokroknál az öntözés gyakorisága 3-5, a fáknál 7-10 napra tervezhető, nagy vízadaggal nyári, meleg időszakban. Sűrűbb öntözés szükséges a frissen telepített növényeknél, ezeknél a növény életben tartásához az öntözés mellett a talaj takarása és a növény lombjának időszakos árnyékolása is ajánlott.
A leírásból egyértelműen kiderül, hogy növények igényeihez nem alkalmazkodik, nem helyes gyakorlat a kerti gyeppel együtt és azonos ideig öntözni minden növényt (automata öntöző rendszerrel), mert egyesek igényüknél kevesebb vizet, míg mások túl sok vizet kapnak. Pedig számos helyen ez a gyakorlat a telepített öntöző rendszereknél.
A vízmennyiség tervezéséhez érdemes kalkulálni: 1 liter víz 1 négyzetméter felültre kiöntözve 1 mm esőnek felel meg. Pl. paradicsomnál 30-40 mm, fás növényeknél 60-80 mm csapadéknak megfelelő egyszeri vízadaggal érdemes számolni. Ez a mennyiség a növények teljes gyökérzetének felületére kijuttatandó vízadagot jelöli.
A terjedőben lévő víztakarékos csepegtető öntözési mód a gyökérzetnek csak egy hányadát táplálja vízzel, emiatt a gyökérzet csak a vízzel átitatott foltokban erősödik meg, a száraz helyeken elsorvad. Nagyobb méretű növényeknél a tő mindkét oldalára érdemes lefektetni a csöveket, hogy mindkét oldalról, viszonylag egyenletesen jusson a növény gyökérzete vízhez. A csepegtető öntözésnél is a ritkább, és nagyobb vízadagos öntözési gyakorlat a célszerű a gyökérzet mélyre növesztése céljából.
A napos, forró levegőjű, légköri aszályos időszakokban az öntözésnek egy sajátságos célú alkalmazása is ajánlott, ez a frissítő öntözés. Ebben az esetben nem a vízmennyiség, hanem a lombra kijuttatott finom porlasztású, ködszerű vízcseppekkel történő bevonás a cél. Az elpárolgó víz lehűti a lomb körüli levegő és a lomb hőmérsékletét elpárolgása következtében, és egyúttal párásítja, csökkenti a levegő, növényeket károsító szárazságát. Hatása 1-2 óra múlva megszűnik, ismétlése indokolt lehet. Örökzöldek esetében, melyeknek a hazai forró nyári napok átvészelése egyre nehezebb, a frissítő öntözés enyhülést, továbbélést biztosít.