Minden évben, bár különböző mértékben, előfordul a dió zöld buroklevelének fekete foltossága, gyakran nagy felületen is.
A hasonló kinézetű elváltozást több károsító is okozhatja. Ugyan újabban a dióburok fúrólégynek tulajdonítják ezt az elváltozást, valójában más élő szervezetek is felelősek hasonló tünetekért.
A dió gnomóniás gombabetegségét (kórokozója Gnomonia leptostyla) a leveleken 2-4 mm-es sötétbarna szegélyű, általában kerek, közepén kissé kivilágosodó foltokról lehet felismerni. Foltok között a levél elsárgul, és idő előtt tömegesen lehullik. A gomba megfertőzi a termés zöld buroklevelét (epikarpiumát) is, azokon a 2-3 mm-es kör alakú foltok kissé besüllyedőek, sötétbarnák, gyakran feketének látszóak, közepük kiszürkül. A foltok összeolvadhatnak, és erős fertőzéskor a feketés elszíneződés a buroklevél nagy felületére kiterjedhet. A fekete szín nem figyelhető meg a dióbélen, azon nem okoz elváltozást. A foltbetegség a dió éréséig folyamatosan előfordul, és a lehullott, érett diónál is általános. A dió termésénél bár gyakori betegség, nem jelentős, mivel bél tartalmat nem fertőzi.
A dió elterjedt és súlyos baktériumos betegségére, melyet a Xanthomonas arboricola pv. juglandis baktérium okoz, levélfoltosság és buroklevél elfeketedés jellemző. A leveleken a fertőzés után fekete, egyszínű, mellék-erek által határolt, tehát szegletes vagy szabálytalan alakú foltokról ismerhető fel. Kezdetben a foltokat sárga elmosódott udvar szegélyezi.
A zöld burok levélen szabálytalan alakú, különböző méretű, sötétbarna, nedves, rohadó foltok fejlődnek, a beteg burok rátapad a dió csonthéjára, az is fekete színű lesz. A buroklevél nehezen vagy nem válaszható le a dió héjáról. A legfontosabb kártétele, hogy a dió csúcsánál, héjak egymáshoz illeszkedésénél a baktérium a dióbélbe hatolva annak nedves rothadását, megfeketedését okozza. A fertőzött dióbél később beszáradhat, de fogyasztásra alkalmatlanná válik.
A dió új, rettegett kártevője a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) évi egy nemzedékes kártevő, megjelenése és károsítása július elejétől várható, előtte nem fordul elő. Idén a feromon-csapdák fogásai szerint június 20-ától a legyek kikelése megindult az ország melegebb részein. Az idei év az átlagosnál melegebb tavasszal kezdődött, a korai kitavaszodás nem csak a növények fejlődését indította el korábban, hanem a rovarok fejlődésmenetét is felgyorsította, a szokásosnál korábban jelentek meg. A kártevő a petéit a dió zöld buroklevelébe rakja, a kikelő lárvák abban élnek és táplálkoznak csoportosan. Lárváik lábatlanok, tehát nyüvek, teljes kifejlődött méretük legfeljebb 6 mm, színük szennyes-fehér. A buroklégy nyüveinek hatására az elfeketedő buroklevelek nyálkásak, elfolyósodnak, meglehetősen visszataszítóak, benne a nyüvek jól láthatóak. A nyüvek a dió belsejébe a csontkemény héjon nem képesek behatolni. Ha a dióbélben lárvákat észlelnek, melyek teste rózsaszínű, fejük sötét, és 8 pár lábbal rendelkeznek, azok az almamoly hernyói.
Elfeketedő diókat tehát többféle károsító is okozhat, velük való kezelés előtt 8-10 db tünetes diót – a cikkben ismertetett leírások alapján – ajánlott tüzetesen megvizsgálni, félbevágva a dióbél állományát is, és azok alapján nagy valószínűséggel megállapíthatók a kiváltó okok. Azonosításban segítséget jelent az észlelés ideje is, míg július közepéig a dió feketedését annak betegségei okozzák, az után már mindhárom jellemzett károsító jelen lehet, esetenként együtt is.
A feketedő diókat célszerű folyamatosan összegyűjteni, megsemmisíteni, elásni, hogy a fertőzési láncot megszakítsuk. Ugyanez vonatkozik a foltos, lehullott levelekre is.
A baktériumos és gnomóniás betegségek kórokozói a fákon telelnek, nem szabad kihagyni a téli réz hatóanyagot tartalmazó lemosó permetezést, a réz mindkettő ellen hatékony ellenszer. A dió virágzásától az őszi termésérésig fertőzhetnek tartósan esős időjárás mellett, ekkor is a réz alapú permetezés ajánlott vegyes előfordulásuk esetén.
A dióburok fúrólégy ellen tömeges rajzásának kezdetétől szeptemberig szükséges permetezni 10-14 napos időközönként. A diófák magasságából eredő kijuttatási nehézségek miatt speciális permetező gépek szükségesek kivitelezéséhez. Szakemberek által javasolt új, csalétkekkel kombinált permetezési módok már házi kertekben is kivitelezhetők.
