A KÖRTEROZSDA gomba (Gymnosporangium sabinae) körtefa levelein fejleszti ki narancssárga, feltűnő, 1 cm-t is meghaladó méretű foltjait, melyek hátoldalán kiemelkedő „szarvacskához” hasonló gombaképletek nőnek nyár végétől.
A gomba csak akkor képes teljes fejlődésmenetén végighaladni, ha a közelben boróka (Juniperus spp.) növények is élnek. Tehát ahhoz, hogy a körtefát is fertőzze, életciklusához borókák is szükségesek, gazdacserés gombáról van szó.
A gomba micéliummal telel át a boróka fertőzött vesszőiben, ágaiban. A fertőzés felett a hajtások fejlődése, növekedése lelassul, a fertőzött fás rész orsószerűen megvastagodik, arról ismerhető fel. A felette növő hajtások elhalhatnak. Legyengíti a borókákat, ezért javasolt kimetszeni ezeket észleléskor. Azokon tavasszal furcsa, narancssárga színű, 1-2 cm méretű, puha, kocsonyás állagú, zsákocskához hasonló képletek fejlődtek hol egyesével, hol csoportosan boróka bokrok ágain, nevük teleuto-csapok.
Ezek a körterozsda gomba borókán élő szaporító képletei. Belőlük kirepülő spórák fertőzik meg a körtefák leveleit tavasz végén. A gomba többféle spóraformát fejleszt, a fő gazdanövénye a körte, aminek levelein élénk sárga, majd vörös sárga, nagyméretű, feltűnő levélfoltokat okoz, a foltok hátoldalán érdekes kiemelkedések nőnek. A foltok alakja, színe is változik nyár elejétől: kezdetben kicsik, egyszínűek, fényes sárgák a foltok, később nagyságuk megnő, a levélből erősebben kiemelkednek, megvastagodnak, a folt közepe sötét-sárga, vörös színt nyer, és ezután jelennek meg a levél hátoldalán a kiemelkedő gombaképletek (ecidiumok). Érdemes nagyítóval megnézni, csodálatos alakú képződmények!
A foltosság nem okoz levélhullást. Kárt azzal idézi elő, hogy a levelek zöld – asszimilációt végző felületét csökkenti, emiatt kevesebb tápanyagot állít elő. Gyakori, általánosan előforduló körtebetegség, csak a leveleket fertőzi júniustól lombhullásig. A gomba sem a körtefa fás részein, sem a lehullott foltos leveleken nem telel át, emiatt nem szükséges a fát kezelni. A foltos levelek veszély nélkül komposztálhatók.
A körtefák levelein megjelenő sárga foltok gyakoriságát az időjárás határozza meg, esős, párás meleg mellett számuk magasabb, nyár végétől a ködös, harmatos éjszakák segítik felszaporodását
Házi kertekben – általában – nem igényel permetezést, békésen együtt él a körtefa és a gomba. Esetleg fiatal körtefáknál a korona kialakulásának első 3-4 évében érdemes ellene védekezni. A körte leveleit és termését megbetegítő varasodás és levélfolt betegségek ellen alkalmazott gombaölő szeres permetezések a rozsdagombát is gyérítik. A réz hatóanyagú valamennyi készítmény bevethető ellene, valamint a Polyram, a Score és Amistar gombaölő szerek, valamennyi III. forgalmi kategóriás (jelenleg).
A borókákon látható szakaszosan megvastagodott, fertőzött ágakat folyamatosan ki kell vágni egészséges résszel együtt. Más védekezési mód nem áll rendelkezésre, ugyanis a gombaölő szerek nem jutnak el a fás szövetekben élő gombákhoz.
Fertőzi-e a körterozsda a tujákat?
Állandó visszatérő vita tárgya, hogy a tujákat is fertőzi a boróka. Nem fertőzi, a gomba jobban ismeri a növényeket, mint ezt a hamis állítást bizonygatók. Sok kerttulajdonos nem tudja megkülönböztetni a tujáktól a borókákat. Nehéz is, mert hasonlóak, és újabban úgy is árulják azokat, hogy a cserepükön nincs feltüntetve a növény pontos neve, csak annyi, hogy örökzöld. Aki bizonytalan a tujaszerű növényének azonosításában, javaslom, hogy legalább 20 cm-es levágott ággal keressen fel egy kertészetet vagy nagyobb kertészeti árudát, ahol szakképzett munkatárs segít annak meghatározásban.