Kedvelt élelmiszeripari alapanyag a citromfélék héja, számos ételnél, édességnél nélkülözhetetlen alapanyag. A déligyümölcsök kereskedelmi forgalmában szerencsére már kötelezően fel kell tüntetni nem csak az áru származását, hanem szállításához használt kémiai anyagok (növényvédő szerek) nevét, hatóanyagát is.
Miért kezelik a déligyümölcsök (narancs, citrom, mandarin, grapefruit és banán) héját szállítás előtt?
Köztudott, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, és hosszú utat tesznek meg a gyümölcsök, míg a fogyasztók asztalára kerülnek. A szállítás gyakran több hétig is elhúzódik. Szállítás alatt a gyümölcsök nagy tömegben, szorosan egymás mellett helyezkednek el a tároló kapacitás minél jobb kihasználása érdekében. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmuk, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak.
A citrusfélék tárolási betegségeinek kialakulását, azaz romlását serkenti az áru körüli magas páratartalmú levegő, és a hűtés nélkül magas hőmérséklet.
A nagyarányú romlást megelőzendő a fákról szüretelt gyümölcsöket gombaölő szerekkel és baktériumokat is elpusztító vegyszerekkel is kezelik. Az oldatot permetezéssel, de gyakran az egyenletes elosztás és gyors munka érdekében oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetés a vegyszerekkel együtt történik.
Kezelésre felhasznált anyagok
A szakirodalom, valamint a hazánkban forgalmazott déligyümölcsök csomagolásán olvasható információk szerint két klasszikus gombaölő szert alkalmaznak leggyakrabban erre a kezelésre: az imazalil és a prokloráz hatóanyagúakat. Az utóbbit már egyre ritkábban, jelenleg az imazalil az általánosan elterjedt. Mindkettő felszívódó hatású, a növény szövetébe, a gyümölcs héjának mélyebb rétegébe mozogva ölik meg a romlást okozó gombákat. A biztos hatás érdekében még szoktak ortofenil-fenol-t (E 231) és/vagy tiobendazol-t (E233) is adagolni az oldathoz. Ezek a vegyületek a romlást okozó gombák mellett a baktériumok ellen is hatnak. Jellemző rájuk, hogy csak a terméshéj felszínén tapadnak meg. Utóbbi kettő vegyszer besorolási helye nem tiszta, viszont alkalmazzák. A felsorolt növényvédő szerek alkalmazása a leszüretelt déligyümölcsök esetében engedélyezett, és a forgalmazónak kötelezően fel kell tüntetni jól láthatóan a kezelést a gyümölcs csomagolásán és valamennyi hivatalos okmányán. Nem csupán a más földrészekről utaztatott citromféléknél alkalmazott kezelésekről van szó, az Európai unió déligyümölcsöt termelő országai is alkalmazzák ezeket a kezeléseket.
Ahol a déligyümölcsöket ömlesztett áruként értékesítik, nem eredeti rekeszes csomagolásában, ott is fel kell hívni a vásárlók figyelmét a termékek korábbi kezelésére.
Az imazalil lebomlási ideje a héjban változó, hosszú ideig tart
Külföldi vizsgálatok egyikében azt igazolták, hogy 25 °C-os tárolás során az imazalil 80 nap alatt bomlott le. A talajban ̶ levegős körülmények között – a narancshéj imazalil tartalmának 10 %-át még ki tudták mutatni 115 nap múlva is, ez közel 4 hónap. Egy másik vizsgált sorozatban 15 °C-on tárolt citromnál 4 hét után az imazalil hatóanyag 80 %-a még a gyümölcs héjában volt változatlanul, nem bomlott le. Hasonló eredményt közölt a Journal of Agric. Food Chem. folyóirat 1999-ben: 9 hetes tárolás után az imazalil hatóanyag több mint 83 %-a még kimutatható volt a héjban. A felsorolt vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy ez a vegyület, amelyet minden kezelésnél használnak, lassan bomlik le, perzisztens és még 5-8 hét múlva is a héjban magas koncentrációban található.
Eltávolíthatók-e a kezelésre felhasznált növényvédő szerek a héjból, a héjról?
A kérdésre adandó válaszra is számos kísérletet végeztek külföldi akkreditált laboratóriumok, és eredményeik megerősítik egymást. Tartós (8-10 perces), áztatással végzett, meleg vizes, erős dörzsöléses mosással azok a szerek, melyek csak a gyümölcshéj felszínére tapadnak (kontakt hatású anyagok) – ortofenil-fenol (E 231) és tiobendazol (E233) – eltávolíthatók, ezektől mentesíthetők. A kitartó körömkefés, meleg-vizes sikálás ellenük sikeres.
Velük szemben a felszívódó hatású imazalil és prokloráz jelenléte, mivel a gyümölcshéj belsejében vannak, felszíni mosással nem befolyásolható, nem távolítható el, mennyisége nem csökkenthető. Eltűnni csak a természetes lebomlás során fog. Vizsgálatok szerint a gyümölcs húsába a felszívódó gombaölő szerek már nem hatolnak, csak a héjban találhatók.
Kezelt citromfélék héjának felhasználási szabályai
A citrusfélék romlás, rothadás elleni kezeléséhez többféle hatóanyagú vegyszert alkalmaznak, melyek között mindig van felszívódó hatású is. Mivel mosással nem lehet a héjból a felszívódó hatású növényvédő szert eltávolítani, semmiképpen nem javasolt a kezelt citrom vagy narancs héjának élelmezési célú felhasználása. Ez vonatkozik a lékinyerési célú feldolgozásra: ilyen gyümölcsökből héjjal együtt nem szabad lé-feldolgozást folytatni.
A gyümölcs fogyasztása előtt fontos a héj alapos megmosása, hogy az aprítás, tisztítás során a felszínre tapadt piszkot és vegyszert kezünkkel ne vigyük rá a gyümölcs húsára. Ezzel a munkafolyamattal a kontakt hatású, a héj felszínén megtapadó kémiai anyagokat lehet eliminálni.
Narancs- vagy citromlé elkészítését mindig a héjak eltávolításával kezdjük. Soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe beledolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat.
A kezelt citromok húsában, a héj alatt nem találhatók növényvédő szerek, azok a héjban lokalizálódtak, beljebb nem szívódtak. Ha bizonytalan a gyümölcs tényleges vegyszeres kezelésében, arra nem áll rendelkezésére hiteles adat, a héj eltávolítása után teljes biztonsággal fogyasztható a citromfélék húsa, annak kipréselésével a leve is.
Már hazánkban is forgalmaznak vegyszermentes citromféléket, melyek két félék lehetnek. A csomagolásukon feltüntetik, ha normál termesztési körülmények között, növényvédelemben részesített, nevelt áruról van szó, melyet szállítás előtt nem kezelték semmiféle vegyszerrel a szállítási romlás megelőzésére. Ilyen citromfélék gyümölcse – héjjal együtt – veszély nélkül szabadon ehető. Európai országokban termesztett citromfélékre jellemző ez a módszer. A csúcsminőséget a bio-termesztésű citrusfélék jelentik, ezek termesztésük során csak a bio-termesztésben engedélyezett anyagokat kapják, és az áru szállítása alatt sem vegyszerezik.
Meg kell említeni, hogy a hosszabb szállítás alatti párolgási veszteség csökkentésére engedélyezett a gyümölcsök héjának viasszal történő bevonása. Könnyen felismerhetők a fényes, csillogó felszínükről. A viasz nem lép kapcsolatba a gyümölcs héjával, csak a felszínére tapad, megakadályozza azok lélegzését, vízveszteségét. Langyos vizes áztatás után, dörzsöléssel a viaszréteg könnyen eltávolítható.
A helyes áruválasztás érdekében vásárlása előtt ajánlott tájékozódni, a címkéket alaposan elolvasni. Süteményekhez, édességekhez és bárminemű élelmezési célra csak növényvédő szertől, vegyszertől mentes narancs- és citromhéjat használjunk!