Bár növények, virágok palántáit megvásárolhatjuk előnevelve, kiültetésre készen, hobbikertészek gyakran nevelnek saját magokból növényeket, palántákat.
Fontos a növény hőmérsékleti igénye
Magvetés előtt nézzünk utána, hogy az adott növényfaj milyen hőmérsékletet igényel a csírázáshoz. Általában azokat a növényfajokat neveljük palántákról, melyek keléséhez és palánta korban 20-24 °C-os egyenletes hőmérsékletet igényelnek. Ez a hőmérsékleti tartomány a megfelelő fényerősséggel (világossággal), a talajban lévő elegendő nedvességgel és tápanyaggal általában lendületes növekedést biztosít a fiatal növényeknek. Amennyiben a felsorolt környezeti feltételek bármelyikének értékei, tulajdonságai a növény igényének nem megfelelőek, a csírázás lelassul, a csíranövények elpusztulhatnak, a palánták gyengék, gyakran felnyurgultak. Csak a növény igényének megfelelő hőmérsékleten nevelt magvak csíráznak gyorsan, fejlesztenek erőteljes leveleket. Ha ilyen feltételeket nem tudunk a lakóhelyünkön biztosítani, nem érdemes palántanevelésbe kezdeni.
A szaporításra szánt magvak a talajban számos kórokozóval, kártevővel kerülnek kapcsolatba, de a magvak is hordozhatnak kórokozókat részben a felszínükön, esetleg a mag belsejében.
Védekezés a magvakon előforduló kórokozók ellen
Az ellenőrzött kereskedelemben forgalmazott vetőmagvak megfelelő minőségéért a forgalmazó cégek szavatolnak. Legtöbbjüket csávázottan árusítják. A csávázás tényét, a csávázószer nevét a csomagoló anyagokon a növényfajta nevével, valamint egyéb fontos azonosító adatokkal együtt feltüntetik. Érdemes a csávázott magvakat előnyben részesíteni. A csávázás során a mag felszínére juttatott növényvédő szer akkor fejti ki hatását, amikor a magot a nedves talajba helyezzük. Az oldatba kerülő szer a mag felszíne közelében a kórokozókat elpusztítja, azok nem kerülnek kapcsolatba a magvakkal, így fejti ki kelésvédő hatását.
Mi a palántadőlés?
A palántadőlés betegséget több gomba- (Fusarium spp, Phytophthora spp.) és baktériumfaj (Pseudomonas spp.) is okozhat. Hazai vizsgálatok szerint leggyakrabban a Rhizoctonia solani nevű gomba idézi elő a betegséget.
Ez a polifág, sok tápnövényű gomba a talajban él, onnan fertőzi először a csírázó magvakat. Gyakran csak kártételét észlelik: sok mag nem kel ki, elfekszik, a talajban elpusztul.
A hiányos kelést a mag gyenge csíraképességének tulajdonítják. A csíranövények kibújása után szikleveles kortól 2-4 leveles palántakorig alakul ki a palántadőlés betegsége.
Ennek tünetei: palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, a kis növények a talajra borulnak, a szártő és gyökérzet barnán elhal. A palántapusztulás foltokban jelenik meg.
A betegséget segíti a csírázásra kedvezőtlen alacsony hőmérséklet, a talaj túlzott nedvességtartalma, és ennek következtében kialakult levegőtlensége. A 4 leveles fejlettségnél idősebb palántáknál már bizonyos rezisztencia alakul ki a kórokozóval szemben, fertőzésükre ezután nem kell számítani.
Védekezés a talajban élő (talajlakó) kórokozók ellen
Ritkán fordul elő, hogy a magvetéshez új, még előzőleg nem használt talajt alkalmazunk. Korábban már többször hasznosított talajokban számos kórokozó dúsulhat fel, ezek a csíranövények és palánták egészséges növekedését gátolhatják, gyakran elpusztítják.
Családi célú cserépben történő magvetésnél a talaj fertőtlenítése kémiai anyagok nélkül hőkezeléssel a következő módon végezhető: a talajt előzőleg beöntözve ellenőrzött hőmérsékletű háztartási tűzhely sütőjében, fokozott gőzfejlődés mellett, 95-100 °C-ra felmelegítjük, ezen a hőfokon tartjuk 30-40 percig. A gőz megfelelő hatását a föld befedésével tudjuk biztosítani. A sütő kikapcsolása után hagyjuk benne lassan kihűlni a talajt. 1-2 napos pihentetés után a földbe már vethetőek a magvak. A hőkezelés a kórokozók mellett az esetleges kártevőket és a gyommagvajat is elpusztítja. A hőkezeléshez ne használjunk 100 °C-nál magasabb hőmérsékletet, mert a talaj szerves anyag tartalmát elégeti, tönkre teszi.
A palántanevelés során fellépő palántadőlés betegségnél már csak a fertőzött talaj és az abban élő növények kezelésére van lehetőség. A palántadőlés ellen hatásosak a Streptomyces hatóanyagú, korábban Mycostop néven, most Lalstop K 61 néven forgalmazott biológiai készítmények. Szintén engedélyezettek az Idemio és Trianum nevű Trichoderma asperellum (szin. T. harzianum) hatóanyagot tartalmazó biológiai szerek. A Proplant, Rival, melyek hatóanyaga a propamokarb, is alkalmasak talajfertőtlenítésre beöntözéssel. A kezelés nem gyógyítja meg a beteg palántákat, csak a talajban megöli azokat, így továbbterjedésüket akadályozza. Dísznövények rizoktóniás palántadőlése ellen a Signum WG kombinált, kettős hatóanyagú fungicid is engedélyezett.
Kezelés, beöntözés előtt a föld száraz legyen, és legalább 1 napot várni kell a következő öntözéssel.