A bogarak egy jellegzetes csoportját alkotják a díszbogarak.
Jellemző rájuk, hogy kifejezetten szép színű, általában fémes színű kitinpáncél fedi testüket, méretűk változó, vannak 5-6 mm-es fajok, míg 3 cm-t is meghaladó fajai is ismertek.
Hosszúkás, lapos test jellemező rájuk. A fő kártevő, a fő veszélyt a fatestben élő lárva alakjuk jelenti. Károsítási helyük okozza az észlelésük nehézségét és a kártételük rejtve maradását.
Májusban kezdett rajzani a bronzos díszbogár, más néven bronzbogár (Aurigena lugubris, Perotis lugubris). Nagyméretű, barna, fémes színű bogarak pihentek, napoztak a facsemetéken, azok ágain. Házi kertekben, ahol nem rendszeres a fák kezelése, újabban egyre több helyen fordulnak elő.
Korábbi szakirodalmakban, mint erdőkből behúzódó, és elsősorban idős legyengült fákat megtámadó bogarakat tartották számon. Lárvái a fő károsítók, elsősorban csonthéjas gyümölcsfélék (Prunus), alma (Malus), körte (Pyrus) fák és galagonyák Crataegus) gyökereiben élnek. A kifejlett bogarak rajzásának kezdete április vége, május elejére várható, de imágóik (bogarak) nyár végéig jelen vannak. Újabb adatok szerint fiatal, oltvány szilva-, barackfák, körtefák és málna növények alig kihajtott koronáján tűntek fel a bogarak. A bogarak teste 1- 2,5 cm hosszú, barnás, bronzos árnyalatú, kemény kitinszárnnyal fedett. Jelenlétükre május-és július között lehet számítani.
A bogár kifejlődése után érési táplálkozást folytat, megrágja a leveleket, zsenge hajtásokat, néha a virágokat is károsítja, virágokon esetenként súlyos rágási kártételét is megfigyelték. Kisméretű fáknál, facsemetéknél könnyen észre vehetők mind a bogarak, mind a károsításuk. Tar-rágást nem szokott okozni, de kis fánál az első levelek megrágása a fa fejlődését lényegesen lassítja, akadályozhatja.
A bogár tojásait a fakéreg repedéseibe rakja csomókban, a kikelő lárvák csoportosan berágják magukat a kéreg alá, életüket rejtetten, a fakéreg alatt folytatják. Gyökérnyak közelében vagy a főgyökerek kérge alatt élő lárvák kártétele nagyon hasonló a cserebogarak, kéregmoly lárváinak, a pockok vagy gyökérkárosító gombák okozta elváltozásokhoz, megkülönböztetésük alapos vizsgálatot igényel.
Jellegzetes formájú lárvái, a pondrók, csontszínűek, teljesen kifejlődve 5-7 cm-t is elérik. A fakéreg alatt, néha a faszövetbe hatolóan kanyargós járatokat rágnak, eközben a fa víz- és tápanyag szállító edényei megsérülnek. Az elhalás mértékét és gyorsaságát a járatok helye, mérete (a fejlett lárvák szélesebb járatokat készítenek) és a lárvák száma határozza meg. Két év alatt fejlődik ki a bogár.
Védekezés lehetőség csak a bogár alak ellen (lenne) lehetséges rovarölő szeres permetezéssel, amikor május elejétől a növény felszínén megjelennek. Sajnos jelenlétük jelzésére csapdák még nem állnak rendelkezésre, így csak a megfigyelésre lehet alapozni. A fakéreg alatti járatokban élő lárvái ellen kémiai védekezési mód jelenleg nincs, rovarölő szer nem jut el a lárvákhoz. Mindenesetre az idős és beteg szilva- és barackfák, melyek gyökérnyakában és gyökereiben élnek lárváik, kivágása és a területről elszállítása javasolt a többi gyümölcsfa egészségének megvédése érdekében.