Az idei évet idáig paradicsomvész (Phytophthora infestans) nélkül megúsztuk, még permetezés nélkül sem fertőzött ez a betegség szabadföldi paradicsom növényeken.
Oka a rendkívüli száraz időjárás, nem volt csapadék, a levegő páratartalma is alacsony volt, hetek óta éjszaka sem hűlt le a levegő, így az éjszakai harmatképződés is elmaradt.
Az elmúlt napokban azonban az áldott eső is megjelent, két napon keresztül intenzív és szemerkélő eső váltotta egymást, a növények levelei, zöld részei tartósan több óráig vizesek maradtak. A hőmérséklet is lecsökkent éjszaka 15 °C körüli értékre, a nappali hőmérséklet már meghaladta a 20 °C-t. Ezek a körülmények optimálisak voltak a paradicsomvészt okozó gomba spórák csírázására, fertőzésére.
A paradicsomvész név a betegség súlyosságára utal. gyorsan, váratlanul lép fel a betegség, és a paradicsom lombját leszárítja. Úgy néz ki a megfertőzött növény, mintha leforrázták volna.
Miről ismerhető fel a betegség?
A növény minden föld feletti zöld részét megfertőzi, sajátságos tünetek okoz.
Leveleken nagy, több cm-es, szabálytalan, elmosódott szélű foltok keletkeznek, kezdetben szürkések, vizenyősek, a levélszövet elvékonyodik a foltban, a folt elbarnul, elhal. Párás időben a folton és annak szélén fehér bársonyos gombabevonat is –sporangiumtartó gyep – kifejlődik, ami hamar eltűnhet a levegő szárazra válásával.
Levélnyélen, száron megnyúlt, szabálytalan alakú barna foltok fejlődnek.
Legsúlyosabb kárt a bogyók fertőzésével okozza. Nagyméretű, márványozott, barna színű foltok, gyakran koncentrikus rajzolatokkal, általában kemények, kissé besüppedőek, már a zöld bogyókon is kifejlődhetnek. A zöld fertőzött bogyók beérnek. Bogyóknál a fertőzés utáni tünetek lassan jelennek meg, ekkor már gyógyításukra nincs lehetőség. A foltok gyakran a kocsány körül észlelhetők, onnan indul a fertőzés, ahol a kocsány tövében a víz tartósan megül.
A gomba a talajra hullott, fertőzött levelekkel, növényi részekkel, burgonya gumójával is, fenntartja magát, onnan újra fertőzi a növényt, és ott áttelelésre is képes.
A betegség ellen nem csak a kémiai úton lehet (kell) védekezni. A termesztő hely évenkénti cseréjével, vetésváltással a kórokozó áttelelése csökkenthető. Növényállományt szellősen javasolt kialakítani, egymástól megfelelő távolságra ültetve a növényeket, lombjuk ne érjen össze, a lomb levegőzzön, a szél számára szabadon átjárható legyen. Ez biztosítja a vizes lomb gyors felszáradását, ami megállítja a kórokozó fertőzését. A helyes öntözési idő és módszer megválasztása is csökkenti a fertőzést: az esti öntözés, a növényre juttatott víz, az általa kiváltott vizes levelek, magas páratartalom segíti a kórokozó szaporodását. Harmonikus, nem egyoldalú tápanyag ellátással is fokozható a növények ellenálló képessége. A beteg, elhalt növényi részeket, töveket, mivel fertőzési gócok, folyamatosan távolítsuk el az állományból, lehetőleg a legkevesebb elszóródással.
Kémiai védekezés alapja a megelőző kezelés.
Minden réz hatóanyagú – rézszulfát, réz-oxiklorid, réz-hidroxid, bordói keverék – gombaölő szer hatásos a paradicsomvész ellen, és kontakt hatásúak. Szintén kontakt hatású a metiram hatóanyagú Polyram DF gombaölő is. A felszívódó hatású szerek – a ciazofamid hatóanyagú Ranman Top, Sugoi mellett a propamokarb hatóanyagú Proplant valamint az azoxistrobin hatóanyagú szerek sokasága (pl. Amistar) – szintén hatnak a paradicsomvész kórokozója ellen.
