A szőlő aranyszínű sárgaság betegség, melyet a Grapevine flavescence dorée fitoplazma okoz, először 2013-ban bukkant fel Magyarország déli részén, Lentiben. Azóta fokozatosan elterjedt a Dunántúlon, és ma már az Alföldön, illetve az ország középső területein is rohamosan terjed ültetvényekben és háztáji szőlő területeken, házi kertekben egyaránt. A kórokozó EU karantén listáján is szerepel. Minden szőlőfajtát megfertőzhet, rezisztens szőlőfajta nem ismert.
Új ültetvényekbe főként fertőzött szaporítóanyaggal kerül, az állományon belüli terjedését pedig az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) biztosítja. A kórokozó egy fitoplazma, amely a növény háncsrészeiben él és szaporodik, a gyökérben telel át. Metszéssel vagy más mechanikai módon nem terjed. A kórokozó terjesztésében az amerikai szőlőkabóca kulcsfontosságú. Amint egyszer fertőzött növényből szív nedvet a kabóca, élete végéig hordozza és terjeszti a fitoplazmát. Későbbiekben új növények szivogatásakor táplálkozása során bejuttatja, átadja azokat.
A kabóca tojás alakban telel át a szőlőtőkék másodéves fás részeiben. Lárvái májusban–júniusban jelennek meg, majd hamarosan kifejlett példányai is. Lárvák és a kifejlett kabócák szúró-szívó szájszervű rovarok, június augusztus hónapok között élnek a szőlő levelein és szívogatják azok nedvét. Kabócák jelenléte sárga ragacsos lapcsapdákkal jól nyomon követhető, a sárga szín vonzza őket.
A tünetek megjelenése és súlyossága függ attól, hogy régóta fertőzött tőkéről, vagy frissen megfertőzött növényről van-e szó.
Az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség fő tünetei a következők:
- A régóta beteg tőkék már tavasszal visszamaradnak a fejlődésben, kevesebb hajtást hoznak. A fogékony fajtákon a vesszők nem fásodnak be megfelelően, elvékonyodnak, gumiszerűek lesznek.
- Nyár közepétől a frissen vagy korábban fertőzött tőkéken a levelek megkeményednek, besodródnak a hátoldaluk felé, háromszög alakot vehetnek fel. Fehér bogyójú fajtáknál a levél-erek mentén sárgulás indul meg, ami szeptemberre levélpusztulással is járhat. Ez hasonlíthat tápanyaghiányra, de a levelek mindig kemény állagúak. Kék bogyójú szőlőkön a levelek sötétvörös színt, bordós árnyalatot vesznek fel.
- A beteg levelek később hullanak le, mint az egészségesek.
- A hajtások íz-közei rövidek, levelek közelebb nőnek egymáshoz, hajtások rosszul, egyenetlenül vagy egyáltalán nem fásodnak, így zöldek és rugalmasak maradnak. Az éretlen vesszők télen elfagynak.
- A fertőzött rügyekből képződő virágzat gyenge, gyakran lehullik, nem kötődik, elhal. A fürtökön a bogyók összezsugorodhatnak, elszáradhatnak.
A védekezés alapja a kabócák elleni hatékony védekezés. Rövid összefoglaló a szabad forgalmú, házi kertekben is használható lehetőségeket foglalja össze. Fontos a petékkel fertőzött venyige kimetszése és megsemmisítése. Nem maradhat ki a fás részek tél végi, a terjedést okozó kabóca tojások elleni olajos lemosó permetezése (Vegareop EC, Dripp Extra, Gravity). A lárvák ellen virágzás után acetamiprid-hatóanyagú (pl.Mospilan), spinozad hatóanyagú Laser Duplo, Neemazal készítmény vagy a flrupiradifuron hatanyagú Delam System, Sanium System ajánlott. A kifejlett kabócák ellen lambda-cihalotrin-hatóanyagú (pl. Karate Zeon) vagy spinozad-hatóanyagú (Laser Duplo) rovarölők engedélyezettek, legalább 2–3 permetezés javasolt a rajzási időszaka alatt. A Mospilan felhasználását 2025. augusztus 19-től korlátozták, szőlőben amerikai kabóca ellen nem használható. A szőlő érése előtt be kell tartani az előírt szedés előtti élelmezésügyi várakozási időt.
Az amerikai szőlőkabóca megjelenését a szőlő lombjára 1,5 méter magasra kihelyezett sárga színű ragacsos rovarfogó lapcsapdákkal ellenőrizni kell.
Ha kabócák ragadnak a csapdákba, ellenük védekezni szükséges. A továbbterjedés megakadályozása érdekében a fertőzött tőké(ke)t mielőbb ki kell vágni gyökérzettel együtt és helyben, szállítás mellőzésével, megsemmisíteni. Védekezési kötelezettséget ír elő a NÉBIH.
A betegség azonosítása nehéz, mivel hasonló tüneteket okoz a már korábban hazánkban is jelenlévő sztolbur fitoplazma is (szőlő feketevesszőjűség – bois noir). A két kórkép hasonló lehet, csak laboratóriumi vizsgálatokkal különíthető el a két fitoplazma kórokozó, ezért gyanú esetén érdemes akkreditált laborhoz fordulni és a megvizsgáltatni a mintát.
